Te hogyan csinálod a konfliktuskezelést?

Konfliktusokkal szinte mindenhol találkozol, legyen szó a magánéletedről vagy a munkahelyedről. Van, aki kifejezetten szeret konfrontálódni, van, aki pedig kimondottan ódzkodik tőle. Bármelyik csoportba is tartozol, két dolog biztos: hogy nem értünk egyet valamiben biztosítja az egyediségünket, különlegességünket és konfliktuskezelési technikákra mindenkinek szüksége van.

Mi is az a konfliktus?

Egyének közötti, vagy csoporton belüli vagy közötti gondolati, érzelmi különbségek folytán kialakuló összecsapás, amely alapja valamilyen ki nem elégült szükséglet lehet. A konfliktus lehet romboló és építő jellegű.

Ahogy mindannyian mások vagyunk, a konfliktuskezelési módszerünk is más és más. Lehet, hogy a félelmeid miatt nem szereted a problémás témákat megbeszélni - konfliktuskerülő vagy, vagy a szituációkban részt vevő(k)től függetleníted magadat és a nélkül, hogy erről bárkinek szólnál, elkezdesz valamilyen megoldáson önállóan dolgozni. Lehet, hogy pártatlan személy bevonásának, a mediációnak a híve vagy, vagy pedig a konfliktuskezelés számodra a tárgyalást jelenti, amikor leültök egymással megbeszélni az elképzelhető megoldásokat. Van, akinek döntőbíróra van szüksége, aki igazságot tesz a felek között és helyettük dönt, míg más bírósághoz szeret fordulni (igen, ez is egy konfliktuskezelési technika lehet).

Vedd kezedbe az irányítást!

Ha a fent említett konfliktuskezelési formák közül az elkerülés, a tárgyalás vagy a függetlenítés a te utad, tehát szereted magad irányítani a konfliktusaid kimenetelét, még akkor is, ha passzívan vagy jelen a folyamatban, első lépésként objektíven, pontosan, tényszerűen, asszertívan megfogalmazva be kell azonosítanod a problémát. Érdemes egyes szám első személyben fogalmaznod. A főnöködnek vagy munkatársadnak szánt „Sose érsz rá megbeszélni a velem a dolgokat.” helyett mondd ezt: „Többször próbáltam veled a havi zárásról beszélni a héten, de minden alkalommal azt mondtad, nem alkalmas.”

Ezt követően, Kenneth L. Thomas és Ralph H. Kilmann szerint, személyiségedtől függően öt féle konfliktuskezelési stratégiát  alkalmazhatsz, annak alapján, hogy mennyire vagy együttműködő, vagy önérvényesítő típus.

• Versengés (magas önérvényesítés, alacsony együttműködés),

• Problémamegoldás (magas önérvényesítés, magas együttműködés),E

• Elkerülés (alacsony önérvényesítés, alacsony együttműködés),

• Alkalmazkodás (alacsony önérvényesítés, magas együttműködés)  vagy

• Kompromisszumkeresés (közepes szintű önérvényesítés, együttműködés).

A Thomas-Kilmann tesztet itt tudod kitölteni.

Morton Deutsch szerint az alábbiakra is szükséged lesz, hogy konfliktuskezelésed konstruktív, sikeres legyen.

• A konfliktus fajtájának beazonosítására, ha bármilyen erőszak történt, az erőszak okainak és következményeinek megismerésére és alternatívák keresésére.

• Egymás szükségleteinek kölcsönös tiszteletére és érdekek és az általuk képviselt álláspontok közti különbségtételre.

• Közös és összeegyeztethető érdekek megtalálására és egymás érdekeinek megközelítésére, mint az együttműködés által megoldható probléma.

• Egymás kommunikációjára való odafigyelésre és szubjektivitás, sztereotípiák, hamis ítéletetek, percepciók kontrolálására.

• Nyitottságra a konfliktuskezelési képességed fejlesztéséhez - ha például eddig konfliktuskerülő voltál, igyekezz más módszer választani.

• Önismeretre - reakciód ismeretére konfliktushelyzetben és erkölcsösségre.